The ArtistGalleryCriticsNewsLinks   SearchGuestBookContactDownloadUser
AngolMagyar

Réthei Prikkel Lajos

(226 szóból áll a szöveg)
(5915 olvasás)  Nyomtatható változat
"Egy köröskisjenői tanyán született. Mikor elemi iskolába került, ott kellett hagynia a szeretett tanyát és szülői házat. Mezőbajra költözött, ahol a református lelkésznél, szinte családtagként lakott, mert a távoli tanyáról nem járhatott a messzi falusi iskolába.

Igazi tanyasi gyerek volt, még megszerette a falut, megkedvelte a falusiakat. Megszerette a fonókat, az esti népdalozásokat és még a munka közbeni nótázást is. Szőttek, fontak és daloltak a falusi estéken, de még a nyári tanyai aratáskor is.

Szíve majd meghasadt, amikor a kollektivizáláskor elvették földjüket. Tanyájukat a föld felszínével tették egyenlővé és hogy még nyoma se maradjon, kivágták a kedves nyárfáikat is. Szülei is falusiakká váltak.

Amikor elemi iskoláit befejezte, Nagyszalontára került az Arany János Gimnáziumba. A gyermeki lélek tiszta alapjaira építkező tanáraik belőlük nem fejbólintó, megalkuvó bábokat, hanem hagyománytisztelő, őszinte magyar embereket neveltek. Érettségi után gépipari technikumba került tervezői szakra. Csapágyakat, gépalkatrészeket rajzolt és tervezett, de elfojthatatlan élmény lett számára amit Kalotaszegen meg Körösfőn látott.

Elkezdte hát rajzolni a népművészeti motívumokat, a haranglábakat, a kapukat, a tornyokat, mert félt, hogy azokat is lesöprik a föld színéről, mint egykori tanyájukat. Hamarosan kiállításon is megjelent műveivel...

Erzsébet a székely kapuk, a haranglábak, a tornyok, a népművészet motívumai és ezek mellett egy-egy virág vagy görcsös faág, néhány falevél, amik nála is motívumokká lesznek, állandó díszítő elemként szerepelnek. Szerelmes lett az erdélyi templomokba, épületekbe. A szeretett tornyokat, haranglábakat, a népművészet motívumait adja nekünk. Remélem még sokáig."